Gróf Gvadányi József és Fazekas Mihály (Magyar remekirók 6. kötet)

Gróf Gvadányi József és Fazekas Mihály (Magyar remekirók 6. kötet)

Szerzje 1787-tl fogva kezdte magra vonni a figyelmet az akkoriban megifjlt magyar irodalom mozgalmai kzt s csakhamar, mr 1790-ben, pen ezzel a munkval az annyira kedvelt Dugonics mell emelkedett npszersgben. Uj r volt, de nem fiatal ir, mint voltak a mozgalmak kezdi, elbb a bcsi testrk, vagy a szerzetesek, vagy Kazinczy s Pczeli, ksbb pedig Krmn, hanem mr reg r, mint Rday s Orczy. lte javt a tborban tlttte s miutn verekedett poroszszal, franczival, spanyollal, sebet kapott, hadi fogsgot szenvedett. Hadik sarczol serege ln megtapodta Berlin utczit, negyven vi katonskods utn nyugalomba vonlva, lte alkonyn idtltsl kezdte rni knyveit. De pen olyan derk r lett, mint jeles katona volt, st pen ri munkssga tette nevt maradandbb. Az 1790-es veknek volt a legolvasottabb rja s e kor nemzeti felbuzdulsnak leghathatsabb klti tolmcsa. St nemcsak kornak rt: -6- irodalmi hagyatknak nagy rsze irodalmi tke lett, melybl ksbb is klcsnztek rink. Grf Gvadnyi Jzsef, a Falusi Ntrius s a Ront Pl kltje, magyar lovas generlis mg 1725-ben szletett, oktber 16-n, a borsodmegyei Rudabnyn. Csaldja figon nem tartozott az si magyar nemzetsgek kz s a magyarosan rt vezetknv valjban olasz sz, egy toscanai fnemes csald neve: Guadagni; nha mg a klt is rta gy a nevt. A csald fszke Arezzoban volt, Petrarca szlvrosban. Tagjai rszint olasz fldn: Arezzoban, Firenzben, Rmban, rszint Spanyol- s Francziaorszgban, Ausztriban s Magyarorszgon a XVI. szzadtl kezdve a XIX-ikig nevezetes llsokra emelkedtek mint politikusok, papok s katonk. A magyar g egyenesen katonacsald volt. Sndor rgrf (Marchio Alexander de Guadagnis) kltnk ddapja III. Ferdinnd idejben, lltlag 1648-ban jtt ki Olaszorszgbl mint generlis, Sndor nev egyetlen fival egytt s a magyarorszgi hadjratokban keresett babrokat s szerencst; de mr ennek az atyja is, szintn Sndor, szrnyra kelt volt a kis Toscanbl s a spanyol kirly seregben vitzkedett, mg Flandriban a csatatren hallt nem lelte. Hasonl sors rte Sndor rgrfot Magyarorszgon; elesett a Montecuccoli alatt vvott gyzelmes szentgotthrdi csatban. De csaldja gykeret vert az s vrvel ntztt talajban. Sndor fia, ki szintn ott volt az tkzetben, letben maradt, I. Lipt kirly a borsodmegyei Szendr-vr kapitnyv tette, mely vr akkor a trk hdoltsg kzelben s a kurucz mozgalmak idejn elg fontos vghely volt; Sndor nem is hagyta el tbb Magyarorszgot, hanem megalaptotta a magyar grf -7- Gvadnyi-csaldot s nemzetsgnek j fnyt s sszekttetseket szerzett. 1684-ben nl vette az s Forgch-csald egy sarjt, nhai grf Forgch dm orszgbrnak Dorottya nev lenyt, a kivel a rudabnyai jszgot kapta hozomnyl; 1686. mj. 14-n Szobjeszki Jnos lengyel kirlytl, a ki harmadfl vvel azeltt, bcsi gyzelme utn hazatrben nyolcz napig lvezte fival s vezrkarval egytt a vrkapitny ds vendgszeretett, lengyel grfsgot nyert s csaldi czmerhez a lengyel sast. Majd az 1687-iki orszggylstl krte s az 1688. mrcz. 26-n killtott diplomval megnyerte a magyar indigentust s mint honfistott grf letette a ndor s a kanczellr kezbe a hsgeskt a korons kirly s a magyar nemzet irnt. A csald ez jra megalaptjnak hrom fia volt, mind a hrom hadi plyra ment; a kt idsebb frfiivadk nlkl halt el, a legfiatalabb, Jnos mint vasaskapitny kilpett a hadseregbl, nl vette Nyitramegybl b. Pongrcz Esztert s Borsodmegyben Rudabnyn lakott, mg 45 ves korban el nem halt. Tizenegy gyermeke kzl ngy maradt letben, kztk a legidsebb volt Jzsef, a klt. A magyar Gvadnyi-csald teht mindssze 41 vvel keletkezett a klt szletse eltt, a magyar nemessgnek csak 37 v ta volt tagja; s az els Gvadnyiak, kik vrsg s jog szerint magyarokl szlettek, csak a klt atyja s nagybtyjai voltak. ......Buy Now (To Read More)

Product details

Ebook Number: 45246
Author: Fazekas, Mihály
Release Date: Mar 28, 2014
Format: eBook
Language: Hungarian

Contributors

Contributor (Author): Gvadányi, József, gróf, 1725-1801
Editor: Négyesy, László, 1861-1933